A Föld napját az energiatakarékos móddal ünnepeltük.

Miért fogyaszt egyáltalán relatív sokat egy navigációs alkalmazás?

Energiahatékonyság oldaláról megéri egyáltalán használni őket?

Nem lenne jobb a Földnek, ha papírtérképekkel navigálnánk még mindig?

Az okostelefonon futó navigációs alkalmazások ténylegesen kihasználják azt, amire valójában kitalálták az okostelefonokat, és szinte az összes képességüket igénybe is veszik. Természetesen minden eleme ennek a folyamatnak további fogyasztást jelent, de tudjuk-e mennyi mindent csinál egy időben készülékünk, miközben navigálunk?

Először is a navigációhoz szükség van GPS koordinátákra, ehhez van egy úgynevezett GPS chip telefonunkban, ami minden másodpercben ad nekünk egy X, Y koordinátát a műholdaktól mért távolság alapján. Ennek az egyszerűnek tűnő műveletnek azonban arányaiban véve jelentős az energiaigénye.

Ahhoz, hogy bármit lássunk a képernyőn, kell egy háttérvilágítás, amit ugyan ledek biztosítanak, de maximális fényerőnél és nagyobb képernyőméretnél már ez is mérhető fogyasztást jelent.

Gőzerővel dolgozik a processzor is, mert egyrészt rendereli a térképet, és a navigációs utasításokat, de közben még az útvonal elhagyását és a navigációt is folyamatosan figyeli.

Mivel online a világ, ezért folyamatosan kommunikálunk, ez jelenti azokat az előnyöket, ami a dinamikus navigációt takarja.

Ezek összessége, hogy egy navigációs alkalmazás lényegesen jobban meríti a telefont, mint egy alap készenléti használat. De megéri-e ezt a plusz energiát befektetni?

Nagy különbségek vannak készülékek között, de nagyságrendileg 5-7 Watt az a plusz fogyasztás, ami a készüléknél jelentkezik.

Jó, de mennyi lehet a megtakarítás?

Nézzük az autó oldaláról:

Vegyünk egy kisebb autót, 30-40 kWatt  teljesítménnyel.  Egy átlagos Egérút felhasználó 47 percet használja hetente az Egérutat.  Abban az esetben, ha ezalatt 5 percet spórol a cím pontos megtalálása, és a gyorsabb célbaérés révén, úgy elmondható, hogy 30.000 Watt-os autóját ebben a 47 percben 10,6% -kal hatékonyabban használta ki. Ez a 3000 Watt megtakarítás néz szembe 7 egész Watt fogyasztással.  

Jó az autó egy dolog, de mi van az ember fogyasztásával?

Egy átlagember 60-100 Watt energiát fogyaszt, amit élelmiszerből pótol vissza. Nem mindegy itt sem, hogy működésünk mennyire hatékony az ébren lévő időben. Vagyis ha itt is a megtakarított 5 percet vesszük figyelembe, akkor 6-10 Watt használható értelmesebb dolgokra, mint az autóban ülés.

Miért nem papírtérkép?

Egyrészt induljunk ki abból, hogy 2-3 évente vehetnénk újabb és újabb papír alapú térképeket, ami  összessége egy élet alatt egy szép nagy tölgyfának felel meg. Ebbe persze a turista, a városi és külföldi térképek összességét értem.

A nagy különbség azonban a digitális és a papír alapú térkép között a hatékonyságban van. Egyszerűen pontosabb, frissebb, és gyorsabb célbaérést tesz lehetővé egy online navigáció, mint papírtérképpel bohóckodni az autóban.

Összegezve azért érdemes befektetni a telefon plusz fogyasztásába pár Watt-ot, mert menetidőt, és ezáltal komoly energiát takarítunk meg.  

Az Egérút navigáció a Föld napjára energiatakarékos móddal hívta fel a figyelmet, mert szeretnénk ezzel az aprósággal is jelezni, hogy fontos mindenki számára a Föld erőforrásainak takarékos használata.

Az energiatakarékos mód csak külterületen, és hosszú navigációt nem igénylő szakaszokon kapcsol be. Szükséges kanyarodás előtt 3 km-rel automatikusan visszakapcsol. Természetesen 60 km/h alatti sebesség esetén, illetve a képernyő megérintésével szintén aktiválható a navigáció.

Ha mégsem érzitek úgy, hogy használnátok ezt a funkciót, menüből kikapcsolhatjátok.

A fenti számok csak tájékoztatás jellegűek, és kizárólag nagyságrendi becslést adnak. 

Egérút 2.0!

Hosszabb ideig nem hallhattatok rólunk. Ennek oka egy nagyobb elköteleződés végigvitele volt. A jó hír viszont, hogy sikerrel zártuk ezt a munkát, és tudtunk kellő erőt gyűjteni a következő időszak fejlesztéseire, így ismét felvesszük a fonalat.

Az Egérút navigáció számunkra több, mint egy letudnivaló munka. Ezzel az elmúlt 9 hónapban teljesen tisztába kerültünk, és tűkön ülve vártuk, hogy újra teljes erőnkkel nekifuthassunk az előttünk álló feladatoknak.

Továbbra is azt gondoljuk, képesek vagyunk versenyképes terméket alkotni ebben a szektorban egyelőre itthon, de később már külföldön is.

Mik tehát a tervek?

A lényegi pontokra koncentrálunk és itt fejlesztünk, előre tervezett módon.

Mik ezek a pontok?

1. Fejlettebb Egérút kliens Androidra

2. Új funkciók bekerülése a kliensbe

3. Megújuló arculat és weboldal

4. Fejlettebb szerver oldali logika, még pontosabb dugóelkerülés

5. Nagyobb területi lefedettséghez szükséges fejlesztések

6. Szolgáltatás kiterjesztése

Első olvasatra kissé ambiciózusnak tűnnek talán terveink, de ezen lépésekre jelenleg úgy gondoljuk, biztosítottak erőforrásaink.

iPhone kliens?

Sajnos az iPhone Egérút kliens fejlesztését egyelőre felfüggesztettük.

Mi ennek az oka?

Az elmúlt 9 hónapban egy nagy megrendelés irányába dolgoztunk, hogy legyen forrása a további fejlesztéseknek. Emiatt tapasztaltátok, hogy szinte teljesen eltűntünk az ingyenes Egérút kapcsán. A munkát mára befejeztük, és újra visszatértünk az eredeti irányhoz, az Egérút rendszerhez.

Azonban közben a világ haladt. Most egy teljesen új szituációban vagyunk, mint 9 hónapja voltunk. Az új szituációhoz új és reális tervet kellett készíteni, hogy mégis hogy képzeljük el a kicsi egér helyét a nagy mamutok között.

Most van egy tervünk, amin már haladunk is, és mint látjátok, folyamatosan jönnek ki az előrelépések az elmúlt hónapban. 

Sajnos azonban az iPhone klienst most nem tudjuk továbbfejleszteni, amíg nem tudunk újabb forrást bevonni. 

Ezt elképzelhetitek mennyire sajnáljuk, miután rengeteg munkát, energiát fektettünk ebbe a kliensbe is.

Nagyon reméljük, hogy jól gondolkodunk és tudunk kellő erőt gyűjteni, és utána újra folytathatjuk a megkezdett iPhone kliens fejlesztést.

Remélem nemsokára jobb hírekkel tudunk jelentkezni!

Így készült a Google Glass!

Mi felhasználók sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy adott terméket pusztán elég volt kitalálni, és utána csak úgy lett.

Sokszor nem is sejtjük, hogy egy adott termék elkészítéséig mekkora utat kellett annak készítőinek bejárnia. A Google által közzétett kép azért érdekes, mert egy fejlesztői folyamat adott lépéseit ábrázolja.

A kép láttán mi, Egérutasok is kedvet kaptunk egy kis nosztalgiázásra, és pár kép erejéig végignéztük az eddigi különböző fejlettségi állapotokat. Természetesen nem akarjuk magunkat egy ekkora mammuttal bármilyen módon összehasonlítani, de azért néha jó elmondani, hogy mi magyarok is képesek vagyunk versenyképes termékek fejlesztésére, még ha ez itthon kicsit nehezebb is.

A sort természetesen folytatjuk.

Jó Egérutakat!

Megmértünk egy balesetet, sajnos!

Csapatunk egyik alapító tagja, Balázs komoly baleset vétlen résztvevője volt a 8-as úton. Azonban milyen egy elkötelezett csapattag? Ilyenkor is a munka az első!

Leválogattuk a baleset adatait, amit az utolsó 100 mp-ben mértünk. Érdemes belenézni a feketedobozba.

 

Jól látszik a GPS koordináták alapján a várpalotai helyszín. Két kanyar között található egyenes szakaszon történt az ütközés, egy rosszul időzített előzés következtében.

A helyszín külterületen található, és 90 km/h a megengedett sebesség. A fenti kép alapján elvileg jól belátható egyenes szakaszról van szó, azonban a helyszínen egy emelkedő is van, ahol egy vasúti átjáró kitakar.

Balázs Budapest irányából érkezett 80-90 km/h sebességgel. A domb tetején érte el a csúcssebességet, ami 89.28 km/h volt. Gyakorlatilag a legrosszabb pillanatban találta magát szemben a sávjában egy éppen előző autóval.

Jól látszik az első fékezés, ahol 1 mp alatt lelassul 72 km/h-ra, azonban a szembe jövő autó felé rántotta a kormányt. Itt még volt 4 mp az ütközésig, a korrigálás miatt itt már csak 46 km/h-ra sikerült lelassulnia.

Az ütközés pillanata. A legnagyobb gyorsulás is érte az autó jobb oldalát, amitől az enyhén megpördült.

Szerencsére a balesetben csak könnyebb sérülés történt, bár az egyik utas lába komolyabb ütést kapott, ám mégis azt lehet mondani, szerencsés volta az esemény kimenetele.

A vétkes kocsi mit hibázott?

Abban az autóban öten utaztak, és eleve egy kisebb teljesítményű autó volt. Éppen egy temetésre igyekeztek és bizony majdnem oda is értek. Teljesen rosszul becsülte meg a sofőr az előzéshez neki szükséges szabad úthosszt, és mikor szembesült a vele szembejövő autóval, rossz irányba rántotta a kormányt.

Mi a tanulság?

Ez egy tipikus baleset. Gyenge autó, rossz sofőrrel. Nem tudja mit tud ő, és mit az autója. Ha négy utast visz valaki, számoljon vele, hogy előzéshez hosszabb útszakasz kell neki. Ha nem belátható ez a szakasz, akkor semmiképpen ne kezdjünk előzésbe, mert bármikor jöhet egy piros bogár.

Biztonságos vezetést mindenkinek!

http://mno.hu/kek_hirek/teljes-utzar-a-8-ason-varpalotanal-1180857

Budapest teljes testscannelés alatt

Az ember életében ritkán adatik meg a felfedezés élménye. Kevés ember élheti át, mit jelent valami újat találni. Mostani bejegyzésünk egy ilyen rátalálás örömét osztja meg veletek, a mi szemszögünkből.

 

Akik követik Facebook oldalunkat, már megszokhatták, hogy nem kizárólag a navigációról hallhattok nálunk. Igyekszünk egy ennél mélyebb réteggel is foglalkozni, magával a forgalommal, a közlekedés valós arcával.

Az Egérút dinamikus navigáció „mellékterméke” töménytelen anonim adat Budapest forgalmáról. Eleinte ezeket mi sem tartottuk annyira izgalmasnak, sőt nagyon nem is vizualizáltuk. Célja pusztán annyi volt, hogy a szerverünk ezen adatok alapján gondolkodjon és számoljon nektek egyre pontosabb útvonalakat.

Ebben azonban fél évvel ezelőtt történt egy változás. Bejelentkezett hozzánk egy éppen a BME-n szakdolgozatát író hallgató, hogy volna-e lehetőség a nálunk lévő adatokból kicsit gondolkodni?

Mi természetesen igent mondtunk, lássuk meg, mi lesz. És bizony valami nem várt dolog lett is belőle. Ez kicsit olyan, mint amikor a laborban valaki csak játékból kipróbál valamit, és „véletlenül" rátalál valamire.

Ez történt nálunk is. Elkezdtük a „melléktermékként” nálunk lévő adatokat vizualizálni, méghozzá nem a megszokott napos, hanem hosszabb idősoron nézve. És egyszeriben kaptunk a város forgalmáról egy fura, szívverés szerű diagramot.

 

Talán elsőre nem olyan érdekes. Fura ugyan, de könnyen magyarázható. A hétköznap lassabb, a hétvége gyorsabb. Na és?

 

Az elkészült diagramokat rövid örömködés után félreraktuk, mert azon kívül, hogy jópofa, nem igen tudtunk vele mit kezdeni.

 

De azért csak izgatott minket. Mi a fenét látunk itt? Miért olyan megfogó ez a diagram? Van-e ebben több?

Végül csak elkezdtünk vele dolgozni, és mélyebben megnézni, miből jön össze Budapest szívverése.

Először megnéztük, mi okoz nagy lassulást egész Budapest számára? Hát persze, az árvíz!!!

  

 

Akkor ezek szerint a teljes képre hatnak az egyes események? IGEN!

Szépen lassan rájöttünk, hogy egy röntgenkép van a kezünkben. Méghozzá teljes Budapest, teljes egészének képe. És innen adta magát minden következő lépés.

Bontsuk fel részekre hát a várost, lássuk, mikor mi történik.

Következő lépés az volt, hogy megnézzük, mit okozott az Árpád híd felújítása az egyes szakaszokon? Vagyis kisebb lokális események hatása látszik-e?

 

Most hol tartunk?

Úgy néz ki, van egy nagy képünk a teljes város forgalmáról. Ezen felül látjuk ennek részeit, hogy az egyes főutak forgalmából hogyan áll össze a nagy egész. Még ugyan nem tudjuk a teljes képet vizualizálni, de már tudjuk, hogy megvan.

Van egy lehetőségünk megnézni, hogyan hat az egészre, ha valamely ponton változás történik.

Mire jó ez?

 

Buta hasonlattal, mi most meg tudjuk mondani, hogy a betegnek a lába, vagy a keze törött el? Vagy egyáltalán eltört-e, vagy csak megrándult?

Melyik város forgalma a leghatékonyabb? Mindezt természetesen mérésekre alapozva.

 

Vagyis lesz a kezünkben egy új, eddig nem létező diagnosztikai rendszer, ami releváns képet fog adni egyes városok valós működéséről. Megkereshetjük, és később ki is javíthatjuk a hibás részeket.

Végezetül csatoltam egy képet, ami önmagáért beszél. Ez az első fennmaradt röntgenkép. Nem túl éles, és mai szemmel hagy némi kívánnivalót maga után. De mégis ez az első kép. 

Dobjuk be a törülközőt?

Ezen a héten a navigáció világában mindenki csak egy dologról beszél. Igen, a nagy felvásárlás: 1.3 000 000 000 000 dollár!

Ismerősi körben sorra jöttek a kérdések az ominózus felvásárlás kapcsán, és gondolom titeket is foglalkoztat, mit gondolunk most a saját helyzetünkről.

Mi mit gondolunk erről?
Van-e realitása bárminek ezek után?
A teljes navigációs piacot egyetlen cég fogja uralni?
Ne hagyjuk inkább abba, most már úgyis minden a Google-é?

Azt gondolom, muszáj erre válaszolni, mert az Egérút jövőjét ez a tranzakció mindenképpen befolyásolja.
A következő válaszokat mind az Egérút szemszögéből nézve adom.

Véleményem szerint a potenciális vevők közül a számunkra legszerencsésebb eladás jött össze. A Google amúgy is az ingyenes navigációk piacát 90%-ban uraló cég volt, így legalább nem kell egy újabb szereplővel számolni.

Evidens, hogy azok a hatalmas cégek, akik ebből most kimaradtak, nem fogják feladni, legyen minden egy kézben. Vagy gőzerővel elkezdenek fejleszteni, vagy körülnéznek, kinek van még versenyképes technológiája. A vége így is,  úgy is ugyanaz: ez a fajta technológia felértékelődött. Aki most képes lesz pályára lépni, és tömegesen felhasználókat szerezni, az tud valamit.
Tehát röviden, eszünk ágában nincs pont most abbahagyni. Abszurd módon ez megnyitott számunkra rengeteg kaput, amin igenis át akarunk sétálni.

Igen, pont az 1000-e vagyunk a ma megvett cégnek, de mégis van egy gondolkodásunk, ami egyedi, ami más, ami láthatóan képes teret nyerni, noha most még csak itthon, de holnap már külföldön is.

Őszintén gratulálunk mi is a tulajdonosoknak, alapítóknak, akiknek feltehetően már nem lesznek anyagi gondjaik életükben. De ettől függetlenül mi azért haladnánk tovább az Egérúton.