Hogyan töltsünk fel egy hordót vízzel?

A mostani blogbejegyzés sokaknak elég száraz lehet, mert a fejlesztés problémáit és az Egérút speciális stratégiáját ecseteli, vagyis azt, hogy a korlátozott erőforrások helyes alkalmazása hogyan fordítható előnnyé. Ezt azért tartjuk kiemelt értéknek, mert kis magyar cégként kizárólag helyes stratégiával lehet megmaradni és gyorsabban fejlődni, a szinte korlátlan forrásokkal rendelkező külföldi, nagy navigációt kínáló cégek mellett.

Akit ez most nem érdekel, még kiléphet. Persze, pont ezek az igazán érdekes kérdések...

A fejlesztések során van egy nagyon szemléletes hasonlat, amit a fejlesztők és cégvezetők szeretnek használni. Ez nem más, mint a lyukas hordó hasonlata. Mit jelent ez, és mi köze az Egérúthoz?

Képzeljünk el egy lyukakkal teli hordót. Ez jelképezi az eredetileg csak tervként létező fejlesztést, amiben számos megoldandó feladat vár ránk. Ezt a hordót szeretnénk megtölteni vízzel. Könnyen belátható, hogy mindig csak addig a szintig tudjuk feltölteni ezt a hordót, ahol a legalsó lyuk van. Magasabb szintre nem fog sikerülni tölteni, mert minden, ami befolyik egyből ki is fog folyni.

Most azt gondoljuk, hogy akkor mi sem könnyebb, szépen sorban haladva tömjük be a meglévő lyukakat, és kész is vagyunk! Sajnos, a valóság nem ilyen egyszerű. Tapasztalatból tudom, hogy nagyon nehéz résztvevőként észrevenni a helyes fontossági sort. Tíz megkérdezett ember, tíz különböző, számára fontos problémát fog mondani, vagyis nagyon nehéz észrevenni, hol a legalsó lyuk, mi a legfontosabb, legégetőbb probléma.

Azt gondolnánk, ezzel akkor sem kellene foglalkoznunk, ha mondjuk egy külföldi, szinte korlátlan forrásokkal rendelkező cég lenne az Egérút. Ha így gondoljuk, akkor bizony hatalmasat tévedünk.

A valóságban mindig kell egy korrekt problémalátás, és prioritási sor. Ha ezzel a képességgel nem rendelkezik a cég, akkor képtelen lesz feltölteni a képzeletbeli hordóját. Ebben az esetben bizony azt fogja tapasztalni, hogy kezdetben kisebb cégek is képesek lesznek nálánál lényegesen jobb eredmények elérésére, és nem fogja érteni, mi ennek az oka.

Erre nagyon sok példa van, itt bizony a cég vezetése nem jó emberek kezében van, és ennek a cégnek termékei nagyon komoly lemaradásba fognak kerülni, még ha az alapelgondolás helyes is volt. Ilyen cég volt a Kodak, vagy a Nokia. Bizony, hibás vezetői döntések a cégek teljes térvesztését okozták mind a két esetben, még akkor is, ha a kritikák idejében megfogalmazódtak az alkalmatlan vezetéssel szemben.

Természetesen abban az esetben, ha korlátozottak az erőforrások, akkor lényegi kérdés az erőforrások helyes irányítása, beosztása. Itt hibás döntésekkel teljesen ki lehet vérezni, vagyis lényegesen nagyobb szellemi kihívás itthon boldogulni, mint tőlünk nyugatra, de úgy néz ki, azért nem is olyan rossz eredménnyel teljesít a magyar szürkeállomány, erre legyünk büszkék!

Tehát látható, nem is áll olyan távol egymástól feltölteni egy hordót vízzel, és elkészíteni egy navigációs programot.